2011. április 15., péntek
2011. április 13., szerda
110 éve született Hazay István
110 éve 1901. április 15.-én született Budapesten. Mérnöki oklevelét 1922-ben vette át a Műegyetemen. 1923-tól az Állami Földmérés szolgálatában dolgozott, itt részt vett a felső és alsórendű háromszögelés, szabados szintezés, csillagászati geodéziai munkálatokban és a városmérésekben. Ezen munkálatok során hatalmas gyakorlatra tett szert. 1927-ben földmérnöki, majd 1929-ben háromszögelő mérnöki szakvizsgát tett.
Kiváló képességeinek köszönhetően vezetője lett Budapest háromszögelésének és részletes felmérésnek. 1938-tól az Állami Földmérés központi felügyeleti tevékenységében kapott vezetői feladatot, majd 1942-től az Állami Földmérés vezetésével bízták meg.
A gyakorlatias hétköznapok mellett tudományos és oktatói munkát is vállalt. Tanulmányai 1930-tól, de az első könyve 1938-ban jelent meg „Kiegyenlítő számítás a geodéziai gyakorlatban” címmel.
Műszaki doktorrá 1934-ben avatták.
1951-ben az Állami Földmérés átszervezése után erejét, teljes egészében az oktatásnak és kutatásnak szentelte.
Az évek során 10 könyve jelent meg a cikkek és jegyzetek mellett. A kiegyenlítő számítások című könyve angolul is kiadásra került.
Életművét több kitüntetéssel jutalmazták.
Hazay István 1995. december 23.-án Budapesten tért örök nyugovóra.
2011. április 10., vasárnap
George Everest
Igen, ez a név sokunk számára ismerős lehet, ugyanis róla nevezték el a Mount Everest. George Everest 1790. július 4.-én született a walesi Gwerndaleben, majd 1866. december 1-jén halt meg Londonban. Földmérő oklevelét Angliában szerezte meg.
Everest 1818-tól asszisztensként dolgozott Oberst Lambton alatt az indiai háromszögelési munkálatokon dolgozva. Lambton halála után Everest vezette a háromszögelési munkálatokat 1823-tól 1843-ig. A háromszögelés során az oldalhosszak 50-100 km között változtak. Ezen a háromszögelésen alapult India pontos feltérképezése.
1806-ban csatlakozott a Kelet-indiai Társasághoz, majd hét évig Bengáliában szolgált. 1814 és 1816 között Ő végezte el Jáva felmérését. India térképészeti felmérése során bevezette a legpontosabb korabeli műszerek használatát. (Itt meg kell jegyezzem, hogy akkoriban még a teodolitok 500 kg körüliek voltak.) Everest és elődei Himalájától egészen a Comorin-fokig mérték fel Indiát.
1833-ban Everest által vezetet mérőcsapat összetétele:
- 2 fő csoportvezető
- 3 fő beosztott
- 4 elefánt
- 32 teve
- 30 ló
- 700 munkás
George Everest az akkori műszerekkel 8845.610 métert határozott meg a világ legmagasabb hegyének magasságának, majd valamivel több mint 150 évvel később 1992-ben LEICA GPS méréssel 8845.795 méter lett meghatározva (Gondoljunk csak bele, mekkora mérnöki és emberi teljesítmény/erőfeszítés kellett ahhoz, hogy ilyen pontossággal meghatározzák a hegy magasságát.).
Az Ő tiszteletére nevezték el 1865-ben a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet.
2011. április 6., szerda
130 éve született Oltay Károly
1881. április 8.-án születtet Budapesten majd szintén Budapesten 1955. október 18.-án halt meg. Oltay Károly mérnök, műegyetemi tanár és az MTA levelező tagja volt. Diplomáját kitűntetéssel vette át 1903-ban a József Nádor Műegyetemen. Zágoni Bodola Lajos professzor javaslatára még az oklevél megszerzése előtt a Műegyetemen tanársegéd, majd adjunktus 1906-tól. 1907-ben a potsdami geodéziai intézetben félévet töltött el tanulmányai végett. 1912-ben Berlinben és Jénában szterofotogrammetriai tanulmányait folytatta.
1913-ban I. Ferenc József király tanárrá nevezte ki, majd haláláig geodéziát tanított a Műegyetem Geodézia Tanszékén. Az Eötvös-féle geofizikai és felső geodéziai mérésekben is aktívan részt vett, a nehézségi gyorsulás szabatos értékét az ország több részén Ő határozta meg. Az első világháború alatt Süss Nándor Optikai és Finommechanikai Rt-vel alakult ki kapcsolata, ugyanis itt készült az általa tervezett felsőrendű szintezőműszer és prizmás tachiméter, amik fontos szerepet kaptak az 1932-es Budapest városmérésének munkálatai során.
1927-ben megalapította a Magyar Geodéziai Intézetet. Bevezette hazánkban a korszerűnek számító invardrótos alapvonalmérést.
A második világháború után 1945-től ő irányította a felrobbantott Duna és Tisza hidak újjáépítésének geodéziai munkálatait.
1949-ig a Geodéziai Közlöny főszerkesztője volt. Munkássága során több mint 120 önálló könyv és tanulmány, több műve idegen nyelven is megjelent.
Szakirodalmi tevékenységének néhány műve:
- Geodézia tan- és kézikönyv (1919-1920)
- Geodézia II. (1920)
- A földi és légi fotogrammetria alapelemei és műszerei (1926)
- A Szabadsághíd építése alkalmából végzett geodéziai munkálatok (1948)
Oltay Károly 1955. október 18.-án bekövetkezett haláláig vezette a Geodéziai Tanszéket. Hamvait Udine mellett, leánya férjének családi kriptájában helyezték el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)